A Közös Ég Útja | Közös Ég

MI A KÖZÖS ÉG ÚTJA?

Összefoglaljuk a legfontosabb alapgondolatait annak, amit a Közös Ég képvisel az egyre kaotikusabbá váló világunkban.

A Közös Ég Útja egyetlen mondatban: az Élet mozgatórugóinak megismerése és befogadása, támogató és őszinte kapcsolódás a társakhoz, együttműködés a természettel. A Közös Ég kifejezés utalás a kollektív mélytudatra, amely minden létezőt átszövő hálózatként formálja a látható és láthatatlan világokat. A Közös Ég elméleti alapjait a PSYNET kutatásai képezik, szemléletmódunk a szocioamoria.

A Közös Ég szocioamor útjának három alappillére a harmónia, a tisztánlátás, és a hála.

  • Az erőszakmentes és alázatos harmónia útját járva segíteni, építeni, szolgálni, őrizni mindazt, amit értékesnek tartunk.
  • Tisztán látni önmagunkat, társainkat, a természetet, a világban zajló folyamatokat – nem a szemünkkel, hanem a kvantum észlelés módszereivel.
  • Hálával és örömmel megosztani egymással a tudásunkat, érzelmeinket, anyagi javainkat.

A harmónia útja

Van bennünk kellő alázat minden érző lény iránt? A mai rohanó világunkban úgy tűnhet, hogy mindenért versengeni kell. Ha nem vagyunk elég okosak, ügyesek, gyorsak, szépek, erősek, gazdagok – akkor lemadarunk (miről is?), kevesebb esélyünk lesz érvényesülni az életben. Ez a szemléletmód azonban önzövé és kegyetlenné tehet bennünket. Átgázolunk az életen, mert attól félünk, hogy ha ezt nem tesszük: elveszünk. Nem vesznek bennünket észre, nem leszünk fontosak; talán nem is létezünk?

Ülök az erdőben egy kidőlt fatörzsön, és szemlélem az életet. Milliónyi apró és nagyobbacska élet, szín, hang teszi a dolgát. Behúnyom a szemem, és befelé figyelek: megszámlálhatatlanul sok sejt kapaszkodik egymásba, beszélget, hogy együttműködve és összhangban működtesse testem biológiai folyamatait. Összekapcsolom a kinti és a benti világot, és megnyugodva tapasztalatom: rengeteg erő van a természet évmilliárdok alatt kialakult összhangjában. Ez a megélés adja azt az alázatot, amivel békében tekinthetek az élet körforgására.

Hálásak vagyunk mindazokért a lehetőségekért, amit az élet megtapasztalása jelent? Vagy csak azt látjuk, ami szenvedést okoz, félelmet vált ki bennünk? Sehol sincs törvénybe iktatva, hogy a figyelmünk fókuszának mindig azon kell lennie, ami szerintünk nem jó, nem működik, rossz irányba visz, fájdalmasan érint. Nem kell homokba dugni a fejünket, de tarthatunk egyensúlyt. Bekapcsolódhatunk cselekvően bármilyen eseménybe, ami az Élet széppé varázslását szolgálja. Emlékezvén közben arra, hogy nincs okunk háborúzni azokkal sem, akik másképp szemlélik a világot, mint mi. 

A harmónia békéje nem kényszeríthető ki. Egy szabad választás, egy lehetőség kapuja, amely minden döntésünk pillanatában megnyílik előttünk.Tegyük erősebbé magunkban, a világban azáltal, hogy több figyelmet és lehetőséget kap tőlünk.

A tisztánlátás útja

A létezés eredetének és céljának, értelmének a kutatása, megismerésének a vágya egyidős az emberiséggel. Minden korszak és kultúra kitermeli a saját gondolatvilágát, azokat az ideákat, amelyekkel válaszokat adnak az eredet és a cél kérdéseire. A többség rendszerint megbékél a válaszokkal, de mindig vannak kételkedők, akikben nem áll össze a teljes kép, és tovább keresnek, más válaszok után kutatnak.

Az idea itt azokat az információkat jelenti, amiket az életünkre nézve mérvadóként, iránymutatóként, igazságként ismerünk el. Fogalmazhatunk úgy is, hogy egy módszer arra, ahogyan az információkat rendszerezzük és beépítjük a döntéseinkbe. Ezen információk segítségével adunk válaszokat arra, mi miért létezünk, mit akarunk az élettől, mit tartunk jónak és rossznak. Nem csak a vallások képviselnek komplex idea-rendszereket, hanem minden eszme, ami kijelentéseivel, gondolataival válaszol ezekre a kérdésekre. Idea-rendszereket ugyanúgy használunk a világ jobbítására, mint rombolásra és pusztításra. 

Ezekre az ideákra szükségünk van ahhoz, hogy stabil lelkiállapotban éljünk. A gondolatainkat, érzéseinket tudatosan és tudattalanul is átható világítótorony, amely segít eligazodni a környezetünkből érkező információs impulzusok növekvő rengetegében. Azonban ezek az ideák egyben egyfajta mentális szűrőt is jelentenek, meghatározóak abban, hogy mit és hogyan észlelünk a környezetünkből, beszűkítik a tudatosságot. Különösen a félelmek és egyes traumatikus élmények következménye lehet, hogy akarva-akaratlanul ragaszkodunk egyes ideáinkhoz, amik látszólag biztonságot nyújtanak kritikus helyzetekben.

A tisztánlátás folyamatának első állomása tehát az, hogy tisztában legyünk a saját mentális-érzelmi életünk alapjaival: ideákkal, vágyakkal, gátakkal, félelmekkel, és azok mélytudati mozgatórugóival. Ha már nagyjából tudjuk, “milyen szemüvegen keresztül nézzük a világot“, hatékonyabban tudunk kapcsolódni a környezetünkhöz.

Befelé figyelni, a lelki folyamatainkat észlelni sokkal nehezebb, mint kinyitni a szemünket, és megszemlélni a fizikai környezetünket. Az elmét elszoktattuk attól, hogy a lelki környezetet is figyelembe vegye az észlelések feldolgozásának folyamatában, utoljára gyerekkorunkban volt számunkra természetes, hogy a belső képeink valóságosak. Ezt tehát újra kell tanulni, ebben segít például a mélytudat-kommunikáció technikája, ami a kvantum észlelés egyik módszere. Erre alapozva kitágíthatjuk az észlelési terünket, hatékonyan vonhatunk be olyan információkat a tudatunk “látóterébe”, amelyek addig tudattalan hatásként mozgatták a lelki folyamatainkat.

Az új adottságaink birtokában bátrabban vághatunk neki az előttünk álló feladatoknak: hogy felfedezzük és megismerjük az emberi kapcsolatok komplex világát, a még ennél is színesebb és sokrétűbb kapcsolódásunkat a természet milliónyi létformájához. A megismerés azonban nem öncélú, nem azért sajátítjuk el ezt a tudást, hogy magunkat gazdagítsuk, mert a Közös Ég egyben:

A hála útja

A szocioamoria egyik alapelve, hogy amit gondolunk, érzünk, “megszereztünk”, azt hálával és örömmel osztjuk meg mindazokkal, akik erre nyitottak vagy segítségre szorulnak, hiszen mindezt mi is kaptuk. Mindegy, hogy tudásról, véleményről, egy pillanatnyi érzelmi állapotról, anyagi javakról beszélünk; áramlásban maradni, és áramlásban tartani – ez a megosztás lényege. A megosztás önkéntes, de elvárásoktól mentes; nem azért csináljuk, hogy cserébe mi is kapjunk valamit, hanem hálából. 

A szocioamoria egyben újrafogalmazza a kapcsolódások formáit. A mai világban sokan szinte mindent birtokolni akarnak. Tárgyakat, házat, autót, tudást, sőt embereket. Az én írásom, az én otthonom, az én autóm, az én férjem-feleségem-gyerekem. Az egész modernnek nevezett emberi civilizáció erre épül. A birtoklás adja azt az illúziót, hogy kontroll alatt tartjuk a környezetünket, és ez sokak számára egy biztonságot adó érzés. Ezért az emberek többsége életének nagy részét azzal tölti, hogy megteremtse azt az anyagi hátteret, ami széleskörű kontrollt, függetlenséget biztosít számára. A kontroll azt jelenti: bármikor használhatom, kapcsolódhatom hozzá, amikor ennek szükségét érzem, ebben nem tudnak külső tényezők megakadályozni, például az, hogy amit használni szeretnék, nem az enyém.

A birtoklás vágyának mókuskereke arra kényszeríti az embert, hogy figyelmének fókusza teljes egészében a fizikai folyamatokon legyen. Már gyerekkorban elindul az elmének az ilyen irányú kondícionálása, amikor mindenféle tárggyal (játékkal) akarunk nekik örömet okozni. A gond nem önmagában a birtoklás, hanem az a folyamat, amit generál: leszűkíti a valóságunkat az érzékszervi világra.

A kilépés ebből a mókuskerékből azzal kezdődik, hogy szembenézünk a birtokláshoz kapcsolódó érzelmekkel: veszteségtől való félelem, féltékenység, irinység, függőség, türelmetlenség. Ezt gyakorolhatjuk a megosztás útján.

Bármikor választhatod

A Közös Ég mindig nyitva áll előtted, előttem. Nem kapcsolódnak hozzá elvárások, nincs büntetés, ha valamit nem úgy teszel, ahogy más jónak gondolja. A Közös Ég Útja egy lehetőség, amire bármikor ráléphetsz, és bármikor el is hagyhatod, ha úgy érzed, hogy nem tudsz rajta járni. Akárhányszor vissza is térhetsz, és újrakezdheted, bekapcsolódhatsz a megismerés, megosztás és megbékélés áramlásába. A Közös Ég nem kér tőled fogadalmakat, ígéreteket vagy pénzt; csak figyelmet és együttműködést. A te döntésed, milyen közel vagy távol szeretnél tőle lenni.

Tűz-Kör

Minden organikusan felépülő élő rendszernek van egy magja, amiből kifejlődik és kiteljesedik az az élet, amit a mag önmagában hordoz. A Közös Ég magja még kezdetleges stádiumban van, abban az állapotban, amikor magába szívja azokat az információkat és energiákat, amiket táplálni, mozgatni, szolgálni akar. A következő évek feladata, hogy egymásra találjanak azok a gondolatok és érzelmek, illetve az őket képviselő emberek, amik stabillá teszik az általunk Tűz-Körnek nevezett magot.

A Tűz-Körben lenni szolgálat, teljes figyelmet és együttműködési készséget igényel. Talán a leginkább olyasmi, mint szerzetesek kis csoportja, akik idejüket a  közös mentális elmélyülésre, és az ebből táplálkozó építő-segítő cselekvésre fordítják. Szenvedéllyel Égnek a harmónia, tisztánlátás és hála azon szemléletmódjárt, amit a Közös Ég képvisel. Ha ezt az életmódot a sajátodénak érzed, legyél a társunk.